Anya + UPDATE

Sziasztooook! Szuperek vagytok, annyira dicsértek, hogy még el is hiszem, hogy ilyen ügyes vagyok. Na, de nem ezért írom most bejegyzést hanem, mert egyszer azt írtam egy megjegyzésbe, hogy péntekenként lesz általában rész. Na ezt át kell írnom változóra.
Tehát a részek PÉNTEK/SZOMBAT/VASÀRNAP tájt jönnek.

Plusz:
Az előző részben felbukkant Hope anyukája, gondoltam hozok róla egy leírást Hope szemszögéből ès egy képet, hogy én, hogy képzeltem el. Fuu ez nagyon hülyén jött ki... :D



Mrs. Taylor:
Leánykori neve: Marie-Clare Hose
Foglalkozása: könyvelő
Anya mindig is elvárta, hogy tökéletesek legyünk, Jen és én. Ami azt illeti Jen ebbe mindig jobb volt. Ezért anya őt sokkal jobban szereti, nem mondja ki, de érzem.
Ne sajnáljatok nagyon, apánknak viszont én vagyok a kedvence a hoki miatt
Max. azt szereti bennem, hogy nem adom fel, de azt viszont mindig negkapom, hogy ha ilyen tehetségesen énekelek, akkor miért zárkózok el, meg hogy bezzeg a szobámba áriázni is tudok, akárhányszor modnom neki, hogy ha megpróbálok énekelni olyan érzésem támad mintha folytogatnának.
"-Akkor miért dobod ki azt a rengeteg pénzt a táborra-" ezt szokta a fejemhez vágni.
Igazából ezt én sem értem, énekelni nem merek. Olyan mintha egy szakadék szélére taszítanának, égő érzést érzek a mellkasomban, valahányszor énekeltetni akarnak.
A dob, a gitár, a hegedű, a zongora, a szintetizátor és a fuvola más. Azokon nagyközönség előtt is merek játszani.
Anya viszont ezt nem nézi jó szemmel, szerinte énekesként több pénzt kereshetek.
Igen a pénz, ha már szóbajött, anyám megszállottja a pénznek, Jen már 3 éves kora óta hoz a konyhára pénzt szépségversenyekkel meg egyéb dolgokkal, míg én csak 15 éves korom óta. Érzitek a különbséget, ugye?
Ilyen az én drága anyám. Kedves és nagyon szeret. -i kiaknázni a tehetségünk.