4. Rész ~ Make your best mistakes

Sziasztoook! Itt van a legújabb rész! Olvassátok szeretettel! Na jó ez hülyén hangzott.  Bocsánat, hogy későn hoztam, de hoztam .-.

Hagyjatok nyomot magatok után ;)

Ööö...hát...izé...Hope Destiny Taylor vagyok. - nyökögöm. Ezek a szavak kimondása felér egy-egy guiness-rekord megdöntésével.
Hirtelen, megmagyarázhatatlan okból felbátorodok. -De te olyan ismerősnek tűnsz, de nem jut eszembe honnan... - tettetem és közben féloldalasan mosolygok. Jóisten, most tényleg Shawn Mendessel flörtölök? Meghülyültem.
Szerencsére Shawn veszi a lapot és felnevet.
-Én vagyok személyesen, Shawn Peter Paul Mendes vagyok, megkell hagyni, örülök, hogy nem csak nekem van ilyen rémes, hosszú nevem. - kacag, elpirulok. Valami istenien nevet. Egész nap elhallgatnám.
-A tied rosszabb. Nekem csak 3 nevem van, míg neked 4. -húzom ki magam. Még most sem hiszem el, hogy egy népszerű tinibálvánnyal folytatok eszmecserét.
-Nyertem. - szorítja össze a száját.
-Látom már találkoztatok. - jön vissza a helységbe Andrew. -Shawn, ő Hope az új gyakornok jelöltem. Lehetőleg ne űzd el. - nevet - és Hope, ő Shawn, a sztárom. Remélem jóba lesztek, mert Hope elég ígéretes munkaerő. - kortyol bele a kávéjába, amit az előbb nyújtottam át neki. Elégedetten bólint majd sarkon fordul -Hope gyere velem!
Bólintok és galopp lépésben elindulok a jövendőbeli főnököm után.
-Szóval, barátságosnak tűnsz és jó kávét is csinálsz, de vajon jól bánsz a papírokkal is? - Andrew hangjában lehet hallani a kíváncsiságot és az eddigi elégedettséget. Eddig sinen vagyok.
-Szerintem nem lesz gond! - hű-ha, milyen magabiztos lettem hirtelen
-Abban biztos vagyok. - mosolyog -Betanie és az anyukád nagyon dicsértek.
Jajj tényleg, Betanie. Anyukám munkatársa. Nagyon sok "nagy" embert ismer. Szóval innen tudott anya nekem ilyen rohadt jó állást.
Így már értem.
-Figyelsz? - zökkent ki Andrew
-Ja igen, igen, de azért megismételhetnéd. - pirulok bele
-Csak annyit mondtam, hogy nekem el kell mennem, de neked addig ki kellene nyomtatni pár anyagot.
-Oké-é. - bólintok, nyomtatni tudok. Remélem.
-Akkor itthagylak Shawnnal, remélem nem idegel ki. - kacsint majd megmutatja, hogy működik a nyomtató és mit kell kinyomtatni, utána pedig eltűnik.
Várj, most tényleg egyedül vagyok a világ leghelyesebb fiújával???
Ez rémisztő. Nagyon izgatott vagyok, és azt kívánom bárcsak idejönne, de gyorsan le is teszek erről, ugyan mit is mondanék neki. -Szia,nagyon tetszel járunk? - na ne, ez nagyon nevetséges.
Mit is gondolok, eljövök és már is a karjaiban leszek? Haha, vicces.
-Bu! - suttogja valaki a fülembe. Ugrok egyet, konkrétan rá a nyomtatóra, bevágom a fejem a masina feletti polcba
-Mi a... - kezdem mikor a rémiszgetőm felnevet, de úgy, hogy beleolvadok.
Teljesen elpirulok, fülig. Shawn ezt szemmel láthatólog észreveszi és elmosolyodik.
Mélyen belenéz a szikrázó, sötét, csokoládé barna szemeivel az én fakó, vilagosszürke, egyhangú és semmitmondó íriszeimbe.
-Hallom tudsz énekelni. Dalolj valamit! - fehér fogaiba és telt ajkaiba majdnem teljesen belevesztem, de azért ezt a mondtatot meghallottam. Ereimben megfagy a vér.
-Ki mondta ezt neked? - érdeklődöm
-Hallottam amikor Andrew beszélt anyukáddal. - megfogja a vállam és kihúz a szobából, egyenesen egy zongora elé.
-Meg azt is, hogy tudsz zongorázni
-Nem! - még jobban elpirulok, ha szabad ilyet mondani.
-Naa légyszi énekelj. - néz rám kiskutya szemekkel. Ez a gyerek nagyon cuki. Erre a következtetésre jutottam míg a szívverésemet próbálom normálra állítani.
Az, hogy Shawn Mendes itt van hozzám közel, sőt most veszem észre, hogy túl közel...és az, hogy énekelnem kellene eléggé próbára teszi a szívem. Eskü, hogy 3 hokimeccs után sem ver így a szívem.
-De nekem dolgom van... - indulok vissza a szobába, de magragadja a csuklóm.
-Kérlek. - továbbra is létesíti a szemkontaktust, a pulzusom meghal -Ha énekelsz nekem meghívlak egy kávéra. - böki meg a vállam játékosan.
Meg kell jegyeznem neki nem lehet nemet mondani.
Megadásom jele képpen felsóhajtok. Odaülök a zongorához. Elkezdem zongorázni a Life of the party elejét.
Shawn arca felderül, de én nem tekintek fel a fekete és fehér billenytűkből
- I love it when you just don't care
I love it when you dance like there's nobody there
So when it gets hard, don't be afraid
We don't care what them people say
I love it when you don't take no - kezdem remegő hanggal. Shawn megbabonázva figyel, mejd bekapcsolódik és együtt énekeljük. A szívverésem még gyorsabb, ha ez egyáltalán lehetséges, még jobban elpirulok és a tenyerem iszonyatosan izzad
- I love it when you do what you want cause you just said so - Shawn hangja tökéletesen passzol az enyémhez, kiegészítem a lágy és vékony hangommal. A többi sorba teljesen beleveszek, csak élvezem, hogy végre valakivel énekelhetek, de nem is akárkivel, Shawn Mendessel, és azért ez nem kispálya
-Szép a hangod! Miért nem akartál énekelni? - húzza a száját félmosolyra
-Csak mert nem. - vonom meg a vállam
-Na mindegy, a randi viszont még áll. - kacsint rám...wao...ez...fura...vajon miért hív Shawn egy hülye rajongót randira? Ez annyira nemigazi. Miért épp engem választana mikor ottvannak a szupermodellek, színészek és énelesek tömkelege akik sokkalta vonzóbbak nálam. Hm...
-De nekem még van munkám! - pattanok fel a zongoraszékből
-Megcsináljuk gyorsan. Gyere! - tol be az irodába
Viszonylag tényleg gyorsan kész lett a munka, Shawn írt egy sms-t Andrew-nak, hogy mára végeztünk, aztán már az autójában is vagyok. Azon jár az eszem mit eszik rajtam. Alacsony vagyok, szemplős, fogszabályzós és a szemem csúnya szürke. Nem vagyok egy nagy fogás. Főleg nem annak akinek csak egy csettintésébe kerül és bármilyen lányt megkaphat.
-Szóval, mióta énekelsz? - szakítja meg a kínos csendet
-Kb egy órája. - húzom fel a szemöldököm, majd elnevetem magam.
-Komolyan kérdeztem! - boxol bele a vállamba
-Én meg komolyan válaszoltam, de te inkább vezess, mert nincs kedvem egy bolt kirakatában kikötni. - kacagom összehúzott szemekkel
-De olyan angyali a hangod, biztos kamuzol.
-Nem, tényleg, a családomon kívül te vagy az egyetlen aki hallotta a hangom. - csavarok egyet a hajamon
-Bolond vagy. - nevet fel
-Köszi ez jól esett. - nevetve kinézek az ablakon. A hó mindent beborít, de már nem esik, napok óta először. Kb. Másfél méteres a hó ott, ahol nem túrták el, vagy sóztàk fel. Az emberek akik a havazás miatt nem bújtak elő a házukból most kint járkálnak. A város megtelt élettel. A nagy hószakadás miatt inkább senki, vagy csak nagyon kevés ember kockáztatta meg azt, hogy kijöjjenek az utcára, most viszont  a gyerekek húzzák a szánkókat az egyes dombokhoz vezető úton, a felnőttek igyekeznek bevásárolni, míg a szerelmes fiatalok ( kb. annyi idősek mint én) kéz a kézben sétálgatnak, vagy esetleg csókolóznak...hmmm...milyen lehet csókolózni? Igen viccesen hangozhat ez egy, a nyáron 17. életévét betöltő lánytól, de akkor is. Mint ez eddig is kiderült iszonyúan gátlásos vagyok, ez ilyen téren is igaz. Mindig ki akartam próbálni, felelsz vagy mersz közben, bulikon, osztálykirándulásokon és egyéb olyan helyeken vagy szituációban, ahol nincsenek szabájok, de mindig megfutamodtam. Részben azt akartam, hogy az első csók szerelemből legyen és részben azért is, mert nyuszi vagyok.
-Min kattog az agyad? - ébreszt fel a gondolataimból Shawn, megijedek. Mi van, ha belelát a gondolataimba és most egy kis nyomoréknak tart akivel nem érdemes "táncolni".
-Semmin, csak azt nézem, hogy milyen gyorsan eltúrtàk a havat. - hazudom, na az sem esik nagyon ígyemre, csak épp úgy, ahogy a nyilvános szereplés. Egyszerűen undorító és kész.
-Hmm...láttam, hogy kattog az agyad. - jelenti ki, erre csak hevesen megrázom a fejem. Újra kinézek az ablakon. Csak most veszem észre, hogy nnincs rajtam keztyű, de mégis izzad a tenyerem. A szívem nem nyugszik. Rettenetesen izgatott vagyok. SHAWN MENDESSEL RANDIZOK AZTA FRANCOS ÉLET! Most, hogy így belegondoltam fülig elpirulok.
-Jajj ne... - megpillantok egy nem kívánatos személyt. Felnyögök, lecsúszok az ülésen és a kezemmel eltakarom az arcom.
-Kit láttál, hogy átmentél láhatatlan üzemmódba? - nevet fel
-Marco-t - ez nem elég, Shawn kérdőn tekint rám - Marco az akit már ovodás korom óta ismerek és azóta belèm van esve és ha egyszer meglát alig lehet levakarni. - magyarázom neki, elpillant Marco irányába
-Nem csodálom, melletted nem lehet csak úgy elmenni - kuncogja, majd leparkol.
Gyorsan kiszáll és odajön az ajtóhoz, ami mögött ülök, majd kinyitja
-Hölgyem. - nyújtja a kezét
Felkacagok -De úri ember valaki!
-Hát persze, hogy az vagyok. - vonja meg a szemöldökét játékosan. Még jobban elpirulok, ha az egyáltalán lehetséges
-Minket néz. - suttogja -Ettől majd lekoccol.
Mi? Kérdezném szívesen, de mire kinyitom a számat már meg is kapom a választ. Arcomon érzem az ajkai nyomát. A szívem megolvad, az agyam kiég. Az ereimbe mintha lávát öntöttek volna. A szemeim kigúvadnak. Ez csak egy álom. Mondom magamnak. De nem, nem az. El sem hiszem. Ég az arcom, biztos olyan vörös vagyok, mint egy paradicsom.
Shawn felnevet, átkarol és elindul a pláza irányába. Útközben felvesz egy sötét napszemüveget és felcsapja a kapucniját...tégyleg. Az emlék úgy csapódik a fejembe mint a villám. Mikor 2 napja "találkoztam vele" akkor is így volt felöltözve. Nem is ismertem fel. Okos.
Hátrapillantok. Marco még mindig ott áll ahol megláttam. Arca féltékenységtől és dühtől ég. Telefonál valakivel. Úgy érzem holnap még kapok...
Beérünk a plázába, össze szorul a gyomrom, már nem itt dolgozok. És ez rosszul esik. Imádtam ezt a helyet. Gyorsan elhesegetem ezt a gondolatmenetet. Most nincs helye szomorúságnak.
Jack van a pultban.
-Szépjónapot! - köszön -Na mivan kidobnak és már pasizunk is? - röhög
-Jack - forgatom a szemem nevetve - csak add a megszokottat és ő fizeti.
Shawn csak egy sima kávét kér. Leülünk egy sarokba ahol nem látnak ránk.
-Szóval, te biztosan ismersz, de én nem téged. Mesélj magadról! - mosolyog ès belekortyol a kávéjába
-Hát legyen...kezdjük ott, hogy hokizok, itt dolgoztam csak kettő emelettel feljebb, nyáron leszek 17 és minden júniusban egy zenésztáborban töltöm az időm. Ezen kívül roppant félénk vagyok, de szerintem ezt észrevetted. Van egy húgom és egy macskám...ja meg nem tudok fogalmazni és ez nagyon össze-vissza lett, bocsi. - nevetem
Ő is elmosolyodik.
-Aranyos vagy...

Ötre érek haza. Szerencsére anyáék Jennel mentek egy versenyre. Egyedül vagyok. Egyből csörög a telefonom, ahogy beérek a szobámba.
-MI AZ, HOGY AZ INTERNETRŐL TUDOM MEG, HOGY ÚJ PASID VAN AKI NEM MÁS MIND SHAWN MENDES! - Kiabál a telefonba a legjobb barátnőm
-Kiszakadt a dobhártyám, te idióta!
-Alig hittem a szememnek! Nézd meg a Cosmo oldalát!
-Jólvan, de nem a baràtom! - fennt lennèk az interneten? Biztos kamu. Felháborít ez a helyzet.
Bekapcsolom a gépem. Ès tényleg...a cím: Shawn Mendes randizik?
-Mi a...
-Csajszi, híres vagy!
-De nem! - folytogatva érzem magam. Nem láttam senkit. Ez ilyesztő.
-Nyugi! Csak mesélj!!!
-Még most sem hiszem el...